Sunday, February 25, 2007

BALATHONE EUÇEUDE

„Nekik Őszöd kell!” – ez jutott eszembe a franciaországi elnökválasztási kampányt nézve. Az első forduló április 22-én lesz, föl is lehetne írni az Eiffel-toronyra megint, hogy J-57, de leginkább valami mást kellene fölírni rá. Ha már.

Ségo

Koncz Zsuzsa en concert

Van ugye Ségolene Royal, egy vonzó 40-es nő, akinek a csávója mellesleg a Szocialista Párt vezetője. Dobrev Klára for president. Legfőbb erénye, hogy valóban újdonság és üde látvány a francia politikai elit megújulni képtelen, szürke, középkorúaknál idősebb férfiakból álló derékhadában.

Persze ha lenne Frangleterre, vagy a hülye normannok nem veszítik el legjobb, franciaországi birtokaikat, akkor most nyugodt szívvel voksolhatnánk Ségo-ra, mert jól mutatna a bélyegeken, bankjegyeken, meg ahová a királynőt szokták tenni. De prezidenciális köztársaság van, és sajnos, amit mond egyáltalán nem üde. Populista, old-school szocializmus, kb 35 milliárd eurónyi extra kiadással egy olyan országban, ahol évek óta túl nagy a költségvetési hiány.

A legfőbb gond persze az, hogy nem igazán tűnik államférfinak. Tényleg mit mondunk nőnemben? Nem mondja azt a franciáknak, hogy azért szívtok és szenvedtek, mert hosszú évek óta áltatjátok magatokat azzal, hogy úgy változtathattok, hogy semmin sem kell változtatni. Sőt, leginkább úgy akartok változtatni, hogy minden legyen olyan, mint régen. Kenyér 3,60-ért. Lehetőleg frankban.

Sarko

Nicolas Sarkozy, pourquoi ton père a fuit la Hongrie?

Aztán ott van a mi kis Nico-nk, a Sarkozy. A kis áruló, aki azt mondta, hogy ő nem is magyar. De bezzeg a Magyarországon született, nevelkedett, tanult, adózó kínaiak még véletlenül se magyarok, ugye? Szóval Sarko érezte, hogy azért nem tuti az, ami a francia gazdaságban folyik; két évtizede 10% körüli a munkanélküliség, alig növekszik a gazdaság, a vásárlóerő csökken, érezhető a relatív hanyatlás, mondjuk Angliához képest.

Először „rupture-ről”, szakításról beszélt, aztán elővette a mitterrand-i nyugodt erőzést, és „rupture tranquille-ról” kezdett beszélni. De vele szemben azért felmerül a kétely, hogy leginkább azért akarja a múltat végképp eltörölni, mert mégis csak annak az elnöknek, és politikai garnitúrának a minisztere volt, akikből a franciáknak elegük van.

Sarko, aki azért szintén költene erre-arra, emellett még adót is csökkentene. Ki mondja ezek után, hogy megtagadja magyar gyökereit!? De ő is eléggé beszarinak tűnik ahhoz, hogy alapvető változásokról beszéljen, mert az „azért változtassunk, hogy megőrizhessük, ami eddig volt”, elég messze van a Karcher tisztítós rendcsinálást vizionáló radikális belügyminisztertől.

Le Béarnais

Színtévesztő Ibolya

A béarnais, a gascon nyelvjárás egy pireneusoki változata. A gascon, meg az occitan egy változata. Az occitan meg a Dél-Franciaországban, Olaszország és Spanyolország egyes helyein, közel 10 millió ember által beszélt latin eredetű nyelv; a trubadúrok nyelve.

Emellett a francia elnökválasztás sötét lovának, Francois Bayrou-nak a beceneve, aki az UDF, a francia MDF elnökjelöltje. Már 17 százalékon áll, és ha jól keveri a kártyáit, és bejut a második fordulóba, a felmérések szerint Sarkozyt és Royalt is legyőzheti.

Politikai programjának megismeréséhez elég, ha Dávid Ibolya beszédeit olvasgatjuk, csak, hogy újabb „bizonyítékkal” igazoljam kedvenc vesszőparipámat, miszerint a franciák, valójában optimista magyarok. Béarnais, nőnemben béarnaise, ami egy nagyon híres mártás. (recept alább) Ám amint azt Fernand Point, a modern francia konyha atyja is megmondta: „sokéves gyakorlat szükséges ahhoz, hogy a végeredmény tökéletes legyen”. Bayrounak sokéves gyakorlata van: volt már miniszter, tanár, mezőgazda és 5 éve hasonlóan szép reményekkel indult, de alig 5-6 százalékot kapott.

Jean-Marie

A Karib-tenger kalóza

Hát igen, ott van még a veterán, protofasiszta, félszemű Jean-Marie Le Pen, aki a Karib-tenger kalózai film betétdalára vonul be kampánygyűlésére. Évekkel ezelőtt még fekete szemkötőt is hordott egyik szemén.

Csurka Pista nagy barátja manapság már inkább csak a nacionalizmus kalóza maradt, de ismét esélyes arra, hogy bejusson a második fordulóba, ahol már csak ketten mérkőznek, mint a TV2 Sztárok a jégen műsorában. 2002-ben bejutott a második fordulóba, kiütve a szocialista Lionel Jospin-t és ezzel a szavazók döntő többsége Jacques Chirac-ot kényszerült újraválasztani.

Euçeude

Walesa-bajuszos José Bové parasztvezér, két McDonald's szétverése közben, a globalizációról elmélkedik

Összefoglalva, van két mainstream jelölt: egy akaratos, jobboldali, balpopulista hajlammal (ám itt ő az, aki szereti Blairt), egy Megyó-Fletó keverék hölgy, aki vagy úgy tesz, mintha dübörögne a gazdaság, vagy már magnóba mondja elkúrtuk beszédét, aztán van Ibolya is, „a berni barnamedve” frissességével, és Csurkapista eredetiben. (és a szokásos trockista, kommunista jelöltek is + José Bové nagybajszú, lázadó parasztvezér főszereplésével Asterix és Obelix)

Aztán ott vannak a francia választók, akik úgy érzik, hogy rosszabbul élnek, mint négy éve, de a közgazdasági elemzők liberalizációs javaslatait nagy ívben leszarják. Ott van a „jövő nemzedéke”, az egyetemisták, akik 1968 hazájában mostanság azért tüntetnek, hogy minden maradjon úgy, ahogy volt. Bonne chance mes amis!

Béarnaise-mártás

Beárn-i és nem berni. Az Svájcban van. Hozzávalók:

2 szem mogyoróhagyma
1 evőkanál ecet
3 tojássárgája
2 evőkanál mustár
25 dkg vaj

Elkészítése: Meghámozzuk és összevágjuk a mogyoróhagymát. Az ecettel és kevés vízzel lábosba tesszük. Lassú tűzön addig főzzük, amíg a hagymák megpuhulnak és az összes folyadék el nem fő.

A lábost hideg vízbe tesszük, és a masszához habverővel, gyors keverés mellett hozzáadunk 3 tojássárgát. Akkor jó, ha krémesedni kezd. Sózzuk, borsozzuk, hozzákeverjük a mustárt, apránként hozzáöntünk 25 dkg olvasztott vajat, és alaposan összekeverjük. Ha fel szeretnénk melegíteni, gőzfürdőben tegyük, hogy ki ne csapódjon!